Arcok a dualizmuskori könyvszakmából: Ráth Mór, Singer és Wolfner

A 19. század második felének egyik legjelentősebb könyvkereskedője és kiadója Ráth Mór volt. Könyvkereskedése Pest-Buda fontos szellemi centruma lett. Írók és politikusok itt találkoztak egymással. Megfordult nála Arany János, Eötvös József, Gyulai Pál, Csengery Antal és Deák Ferenc. – Singer Sándor és Wolfner József 1885-ben alapították meg közös vállalkozásukat, amely mozgékony könyvterjesztő hálózatával új olvasóréteget szervezett a középosztály, a vidéki értelmiség és a kispolgárság gyermek és felnőtt olvasói közül.

Ráth Mór könyvkereskedése a Váci utcában

Ráth Mór

A 19. század második felének egyik legjelentősebb könyvkereskedője és kiadója Ráth Mór volt. 1846-ban kezdte segédként a pályáját, majd részt vett a szabadságharcban, amelynek leverése után elhagyta az országot. Visszatérése után hosszas huzavonát követően 1857-ben kapott engedélyt könyvkereskedés nyitására a helytartótanácstól. Könyvkereskedése Pest-Buda fontos szellemi centruma lett. Írók és politikusok itt találkoztak egymással. Megfordult nála Arany János, Eötvös József, Gyulai Pál, Csengery Antal és Deák Ferenc.

Abban különbözött a kor más kiadóitól és kereskedőitől, hogy az általa kiadott munkák szerzőit nem pusztán üzletfeleknek tekintette. Általában magasabb tiszteletdíjat fizetett nekik a korban szokásosnál. Később egy újfajta szerzői díjazást vezetett be: egyes szerzők összegyűjtött műveinek kiadásának jogát bizonyos időre megvásárolta. Így került hozzá 10 évre Vörösmarty összes műveinek kiadási joga, melyért 9000 Ft-ot fizetett.
Egyik legjelentősebb kiadói vállalkozása a Családi Könyvtár című sorozat volt. Ebben főleg irodalmi és történeti tárgyú munkák jelentek meg. A sorozatban többek között Eötvös József, Jókai, Kölcsey, Horváth Mihály és Toldy Ferenc művei jelentek meg. Arany János halála után kiadta Összes Műveit, Hátrahagyott Iratait és Levelezését is 12 kötetben.

Pályafutásának 40 éve alatt több mint ezer munkát jelentetett meg. Jó viszonyt ápolt a többi könyvkereskedővel is, Révay Mór János így emlékezett meg róla: „Ráth Mór igazán nagy kiadó volt, a legkülönb a maga korában. Az általa kiadott munkák az irodalom legbecsesebbjei voltak (…) Még ma se érte utol senki, de meg se közelítette senki az ő kiadásainak eleganciáját.” Kiadványaival nagy sikert ért el az 1873-as párizsi világkiállításon is.
A sok munka nem tett jót egészségének, a századfordulót követően megbetegedett és 1903-ban meghalt.

Singer és Wolfner

Singer Sándor és Wolfner József 1885-ben alapították meg közös vállalkozásukat. Főként a kispolgárság, az ifjúsági és gyermekolvasók szolgálatára és olcsó könyvek nagyszámú kiadására törekedtek. Elsősorban szórakoztató, olvasmányos, problémamentes munkákat adtak ki, s főleg a századforduló polgári irodalmának nagy közönségsikereit. A mozgékony könyvterjesztő hálózat új olvasóréteget szervezett a középosztály, a vidéki értelmiség és a kispolgárság gyermek és felnőtt olvasói közül.

Wolfner József (1856–1932)

Számos sorozatot indítottak, egyik legjelentősebb az Egyetemes Regénytár volt. A sorozat kötetei magas példányszámban jelentek meg és a szerzők tiszteletdíja is magasnak számított. Itt jelentek meg többek között Bródy Sándor, Gárdonyi Géza és Mikszáth Kálmán művei. Egyik legjelentősebb írójuk Herczeg Ferenc volt, akinek leszerződtetése elég döcögősen indult. Az Egyetemes Regénytár pályázatára írt egy művet, amely túlságosan hosszú lett, így nem ő lett a győztes. Pár nappal később Wolfner József a lakásán kereste fel az írót és megegyeztek. Ennek köszönhetően később Herczeg befutott író lett és kiváló összhang alakult ki a kiadó és az író között. Singerék adták ki a Herczeg által szerkesztett folyóiratot, az Új időket is.

A korszak folyamán a Singer és Wolfner adta ki a legtöbb ifjúsági művet, legismertebb közülük a Filléres Könyvtár sorozat volt.

A kiadó 1912-ben költözött az Andrássy út 16. szám alatti épületbe. A földszinten alakították ki a könyvesboltot, amely a korabeli sajtó híradásai szerint az egész Monarchia legszebb üzlete volt.

Sásdi Tamás

Felhasznált irodalom:
Bálint Gábor: Herczeg Ferenc összkiadásai a Singer és Wolfnernél. In: Magyar Könyvszemle 2005/1.
Fülöp Géza: A könyv és a könyvtár a kapitalizmus időszakában (1789-1917). Tankönyvkiadó, Bp., 1977.
Kókay György: A könyvkereskedelem Magyarországon. Balassi Kiadó, Bp., 1997.
Pogány György: A magyar könyvkereskedelem rövid története. Hatágú Síp Alapítvány, Bp., 2004.
Révay Mór János: Írók, könyvek, kiadók. Egy magyar könyvkiadó emlékiratai. Kiss József Könyvkiadó, Bp., 2006. (Reprint Kiadás)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.