A Révay-testvérek, Leó és Sámuel 1869-ben nyitották meg üzletüket „Bel-és külföldi könyvkereskedés és nemzeti antikvárium” néven. Sámuel volt a vállalkozóbb szellemű, aki felismerte a fővárosban rejlő lehetőségeket. Két üzletük volt, Sámuel Eperjesen, Leó pedig Pesten tevékenykedett. Az antikvárrészleg volt az első magyarországi tudományos antikvárium. Azonban Leó rossz üzletember volt, így majdnem a megszűnés szélére sodorta az üzletet…

ulloi18.jpg

Üllői út 18.: Valaha itt volt Révay Mór János Könyvesháza

A rossz üzleti döntések mellett Leó látása is kezdett romlani, így kellett egy újabb ember a vállalkozásba. Sámuel fia, Révay Mór János nem akart a családi vállalkozásban dolgozni, de Leó visszautasíthatatlan ajánlatot tett neki. Mór János Lipcséből tért haza és hozzáfogott „ahhoz a munkához, melynek negyven esztendő óta szentelem minden erőmet, minden gondolatomat, egész lelkemet”.

Révay Mór János rögtön neki is látott a munkának és kiadói részleget létesített a vállalkozáson belül. Első terve olcsó regénysorozat kiadása volt időszaki folyóirat formájában, évenként 15-20 alkalommal. Ezt 1880-1885 között jelentette meg Regényvilág címmel. A sorozatban megjelent többek között Abonyi Lajos, Turgenyev, Dosztojevszkij és Zola egy-egy műve.

A sorozat első darabját mindenképpen Jókai Mórtól akarta megjelentetni. Ennek érdekében még magát a nagy írót is felkereste. „20 éves tacskó létemre, egyszerűen beállítottam Jókai Mór portájára (...). Beállítottam és avval az elfogódottsággal (…),  elmondtam mi a célom, mi a szándékom, mi a reményem, hogy egyedül tőle függ, vajjon ezt a kísérletet a magyar szépirodalom fejlesztése érdekében meg lehet-e tenni és kértem, írjon egy regényt, amellyel a folyóirat megindulna.” Jókai megveregette Révay vállát és megígérte, hogy gondolkodik a dolgon. A Hon című napilaptól tette függővé válaszát, akik valószínűleg igent mondhattak a nagy írónak. Nemsokára megjelent a sorozat első számaként a Páter Péter című munka.

Jókaival később is jó viszonyt ápolt, később ő jelentette meg Jókai 50 éves írói jubileumára az nagy író életművének 100 kötetes nemzeti díszkiadását. Révay Mór János Jókai minden kiadójától megszerezte a kiadáshoz szükséges jogokat, kiválóan megszervezte a terjesztést és a propagandát, Jókainak pedig óriási honoráriumot fizetett. A sorozatnak 1800 előfizetője lett. Maga Révay Mór János így értékelte a vállalkozást: „Jókai nemzeti kiadása az első nagyszabású irodalmi siker Magyarországon, a legnagyobb nemzetek irodalmához méltó és azokhoz is mérhető. Élő tanúbizonysága annak, hogy a Jókai esetében író és olvasó egy félszázadon át lángoló hűséggel maradt meg egymás mellett és összeforrott Jókai tiszteletében az egész magyar olvasó-közönség”

Egyik legnagyobb ellensége volt a ponyvairodalomnak, ezt kiolvashatjuk visszaemlékezéseiből is: „Akkor burjánzott teljes erejében az a 10 krajcáros füzetes irodalom (?), melyre ma már senki sem emlékszik. A legszenzációsabb címek alatt, a legkalandosabb tartalommal jelentek meg vég nélküli folytatásokban ezek az alsóbbrendű néposztály szenzációhajhászatát, botrányéhségét és érzékiségét fölkeltő és kielégítő regénycsinálmányok”. Ő maga kiadványaival is bekapcsolódott a ponyva elleni harcba. 1882-ben Trefort Ágoston támogatásával megindította a Jó Könyvek a Magyar Nép Számára című sorozatot, amelyben többek között Jókai, Mikszáth és Vajda János művei jelentek meg hetenként egy-egy füzetben. Ez volt a nemes ponyva.

Sorozataival meghonosította Magyarországon a részletüzletágat. Ezzel a módszerrel havi részletfizetéssel vásárolhatták meg az adott sorozatot. Erre a munkára külön ügynököket alkalmaztak, akik mintakötetekkel járták az országot és megrendelőket gyűjtöttek. Lényegében ez szorította ki a piacról a ponyvairodalmat, de az írók is nagy mennyiségű tiszteletdíjhoz jutottak. Révay Mór János is jól járt vele, mert az általa vezetett céget a magyar regénykiadás vezető intézményévé tette. Ennek köszönhetően 1895-ben a Révay-testvérek által vezetett cég részvénytársasággá alakult Révay Testvérek Irodalmi Intézet Rt. néven. A századfordulón Üllői úton üzletet nyitottak, amelyet Révay Mór János csak Könyvesháznak nevezett. Berendeztek külön egy olvasószobát, ahol a közönség nézegethette nyugodtan az újdonságokat, ezen kívül újságot is olvashatott, lexikonokat böngészhetett.  A részvénytársaság túlélte a világháborút és a két világháború közötti magyar könyvkiadás fontos intézménye maradt.

Sásdi Tamás

Felhasznált irodalom:

Fülöp Géza: A könyv és a könyvtár a kapitalizmus időszakában (1789-1917). Tankönyvkiadó, Bp., 1977.
Pogány György: A magyar könyvkereskedelem rövid története. Hatágú Síp Alapítvány, Bp., 2004.
Révay Mór János: Írók, könyvek, kiadók. Egy magyar könyvkiadó emlékiratai. Kiss József Könyvkiadó, Bp., 2006 (Reprint Kiadás)

A bejegyzés trackback címe:

https://kiskonyves.blog.hu/api/trackback/id/tr808549254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.